A szabad gyökök jelenléte számtalan területen árulkodik arról, hogy valami nincs rendben: az ételek romlásától kezdve az akkumulátorok teljesítményvesztéséig mindenhol megjelennek. Ezen reakcióképes molekulák azonosítására a tudomány régóta az elektronparamágneses rezonancia, vagyis az EPR technikáját használja, ám a hagyományos berendezések óriási, nehéz mágnesekre épülnek. Az utóbbi években mérnökök több országban azon dolgoztak, hogy ezt a bonyolult rendszert egyetlen apró chipre zsugorítsák, amely akár terepen is könnyen használható.
A legújabb áttörést a francia CEA-Leti kutatócsoportja mutatta be, akik egy rendkívül gyors és érzékeny EPR chipet fejlesztettek. A technológia már nemcsak laborokban, hanem akár mobil mérőeszközökben is alkalmazható lehet, hiszen képes rendkívül…
Főkép forrása: Jean-Baptiste David/CEA


Ez is érdekelhet
Két Falcon 9 rakétát mindössze 38 perc különbséggel indított el a SpaceX és ezzel rekordot döntött
Egy mágneses csillag megoldhatja az üres tér 90 éves rejtélyét
A legidősebb ismert marsi meteorit szerint a Mars már több mint négymilliárd éve veszíthette a vizét
A 236 millió éves fosszília elsőként bizonyítja, hogy egy emlősszerű hüllőfaj már élő utódokat hozott világra
A sugárzásvédő mellény jelesre vizsgázott az Artemis I holdküldetésen, és megóvhatja az űrhajósokat Hold- és Mars-missziókon
A Google sem hagyta ki a tárgykeresők piacát, és Pixel Tag néven AirTag-szerű nyomkövetőt mutatott be.
A szerkesztő ajánlata
Mi a teafaolaj és mire jó?
A Dűne Harmadik rész előzetese láttán ugyanazt a mámoros mondatot ismételgetik a rajongók
A Nincs vesztenivalóm igaz történet alapján készült?
Látványos és lenyűgöző felvételek készültek a Föld felé közelítő 3I/ATLAS üstökösről
Magyarország legszebb szerpentinjei: Kanyarvadászat indul!
Az európai verseny újrafutását indíthatja el a Ford és a Geely közeledése