Az olívaolaj évszázadok óta a mediterrán konyha aranyának számít, de ma már az egész világon megtalálható a konyhákban. Gazdag ízvilága, egészségügyi előnyei és sokoldalú felhasználhatósága miatt nélkülözhetetlen alapanyaggá vált.

Azonban a polcokon található számos fajta között könnyű elveszni. Extra szűz, szűz vagy sansa – melyik mire való? A válasz nem mindig egyértelmű, de a tudatos választás minden étel ízét felemelheti.

Mit jelent az extra szűz olívaolaj?

Az extra szűz olívaolaj a legmagasabb minőségi kategóriába tartozik, és csak hidegen sajtolt, mechanikus eljárással nyert termék kaphatja meg ezt a jelölést.

Savtartalma 0,8% alatt kell, hogy legyen, ami garantálja tisztaságát és kiváló ízét. Az extra szűz olajok gyakran intenzív gyümölcsös vagy füves aromával rendelkeznek, és nyers fogyasztásra ideálisak.

A minőség mellett az extra szűz olívaolaj gyártási folyamata is szigorú előírásokhoz kötött. Az olajbogyókat frissen szüretelik, és a sajtolás során semmilyen hőhatásnak nem teszik ki, így megőrzik tápanyagaikat. Ez az olaj nem csak ízletes, de antioxidánsokban is gazdag, ami jót tesz az egészségnek.

Bár az extra szűz olívaolaj ára magasabb lehet, a befektetés minden cseppje megéri. Leginkább saláták öntetéhez, friss kenyerre kenegetéshez vagy hidegen tálalt ételekhez ajánlják, ahol íze teljes mértékben érvényesül.

Szűz és finomított olívaolaj

A szűz olívaolaj szintén hidegen sajtolt, de savtartalma magasabb lehet, akár 2% is. Íze kevésbé intenzív, és gyakran enyhébb, lágyabb aromája van. Bár nem éri el az extra szűz minőséget, még mindig kiváló választás számos konyhai feladathoz.

A finomított olívaolaj kémiai vagy fizikai folyamatokon megy keresztül, hogy eltávolítsa a nemkívánatos ízeket és illatanyagokat. Ennek eredményeképpen semleges ízű, magasabb füstponttal rendelkezik, ami sütéshez és főzéshez ideális. Azonban az egészségügyi előnyei jelentősen csökkennek a finomítás során.

A szűz és a finomított olajok kombinációjából készülnek az úgynevezett “olivaolaj keverékek”, amelyek egyensúlyt teremtenek az íz és a hőállóság között. Ezeket gyakran használják mindennapos főzéshez, ahol az extra szűz olaj túl drága lenne.

Sansa, avagy a pogácsaolaj

A sansa olívaolaj az olajbogyó maradékából nyerik ki, ezért ez a leggyengébb minőségű olívaolaj. Savtartalma magasabb, íze pedig jellegtelenebb, ezért főleg ipari felhasználásra vagy olcsóbb élelmiszerek gyártására használják.

A pogácsaolaj néven is ismert sansa olajat régebben gyakran adtak el olcsó alternatívaként, de ma már szigorúbb szabályozás vonatkozik rá. Jelentős egészségügyi előnyökkel nem rendelkezik, és ízvilága sem versenyezhet a minőségi olajokkal.

Ha a sansa olajat találja valaki a polcon, érdemes elkerülni, kivéve, ha kizárólag sütéshez kerül felhasználásra. Azonban még ebben az esetben is jobb választás a finomított olívaolaj vagy más magas füstpontú növényi olaj.

Mikor melyiket válasszuk?

Az olívaolaj-választás kulcsa a felhasználás módjában rejlik. Az extra szűz olaj a nyers fogyasztás királya: saláták, krutonok, friss pesto vagy akár egy kanál nyersen a szervezet méregtelenítéséhez. Íze és illata érvényesül, és egészségügyi hatása is maximális.

A főzéshez és sütéshez a szűz vagy finomított olajok jobbak, mivel magasabb hőmérsékleten is stabilak. Az extra szűz olajat ne használjuk hosszú idejű főzéshez, mert íze elveszhet, és az antioxidánsok lebomlanak. A sansa olajat csak extrém esetekben érdemes választani.

A füstpont fontosságát sem szabad elfelejteni. Az extra szűz olaj füstpontja alacsonyabb (160-190°C), míg a finomított olaj akár 240°C-ot is kibír. Ez utóbbi tehát jobb választás steak sütéséhez vagy mélyütéshez.

Tárolás és az olívaolaj minőség felismerése

Az olívaolaj tárolása döntően befolyásolja minőségét. A fény és a hő gyorsan romlást okoz, ezért sötét, hűvös helyen, zárt üvegben vagy fém edényben kell tartani. A hűtő nem ideális, mivel kicsapódhat, és íze megváltozhat.

A minőségi olívaolaj felismerése a címke alapján kezdődik. Keressük az “extra szűz” jelzést, a származási országot és a sajtolás dátumát. Az igazi minőség azonban az ízben és illatban rejlik: friss, gyümölcsös vagy zöldes árnyalatú, kesernyés beütésű olaj jelzi a jó minőséget.

Az olívaolaj hamisítása sajnos gyakori probléma. Olcsóbb olajokkal keverik, vagy műanyag csomagolásban értékesítik, ami káros anyagokat szabadíthat fel. Megbízható forrásból érdemes vásárolni, és kerülni a túl olcsó, gyanús termékeket.

A hamisított olajok íze lapos, illatuk jellegtelen. Ha kétségeink vannak, egy kis mennyiséget próbáljunk meg melegíteni – a minőségi olívaolajnak friss, gyümölcsös illatot kell árasztania, míg a hamisítvány szaga kellemetlen lehet.

Read More